A papírformának megfelelően alakult az MSZP szombati budapesti kongresszusa. Gyurcsány Ferencet választották a párt elnökévé: a miniszterelnök a szavazatok 89,15 százalékát, azaz a leadott 590 szavazatból 526 igen szavazatot kapott.

Az elnökhelyettessé választott Szekeres Imre a leadott 549 szavazatból 494 igen szavazatot kapott. A politikus így megtartotta korábbi pozícióját. Juhász Ferenc, akit szintén elnökhelyettesnek választottak, a leadott 549 szavazatból 535 igen szavazatot kapott. Az új elnökhelyettes előzőleg az MSZP alelnöke volt.

Alelnöknek választották Hiller Istvánt az MSZP szombati budapesti kongresszusán.  A politikus 461 igen szavazatot kapott 581 voksból. Hiller István 2004 októberében lett az MSZP elnöke. Korábban már közölte: nem indul újra a tisztségért, hanem alelnökként dolgozna tovább a szocialista pártban. Szintén alelnök lett Ujhelyi István, akit 512-en támogattak az 581 leadott szavazatból. Kiss Pétert az 581 voksból 542 igen szavazattal választották meg erre a posztra.

A Simon Gáborokat is megválasztották

Újraválasztották a budapesti Simon Gábort a párt választmánya elnökének. Ő a leadott 597 szavazatból 581 igen szavazatot kapott. Az etikai bizottság elnökének a posztot eddig is betöltő Borsod megyei Simon Gábort választotta meg a kongresszus. Hozzáfűzte: a leadott 598 szavazatból 572 igen szavazatot kapott.

Nyakó István, a párt szóvivője elmondta, hogy a kongresszus újraválasztotta Puch László pénztárnokot, aki a 596 leadott szavazatból 583 igen szavazatot kapott. A párt pénzügyi ellenőrző bizottsága elnökének Keller Lászlót választották újra a küldöttek. Keller László a leadott 576 szavazatból 371-et kapott, míg kihívója, Bakonyi Tibor 205-öt.

Módosult az alapszabály

Rendkívül jelentősen módosult az MSZP alapszabálya - mondta Steiner Pál, az alapszabály-szerkesztő bizottság vezetője. A kongresszusi küldöttek nagy többséggel támogatták a legtöbb módosító javaslatot, de azt nem fogadták el, hogy a felsőbb pártszervezet megsemmisíthesse az alsóbb pártszervezetek előzetes egyeztetési eljárásban született döntését - közölte a politikus.

A módosított alapszabály szerint kötelező lesz ezután felállítani választókerületi társulást, regionális tanácsok szervezésére pedig lehetőséget biztosít a dokumentum. A dokumentum nem szabja meg, hogy pontosan hány elnökhelyettest és alelnököt választhat a kongresszus. Erről a kérdésről a jelölőbizottság javaslatára dönthet a párt legfelső döntéshozó szerve.

A kongresszus többsége támogatta, de kétharmada nem fogadta el, hogy bekerüljenek a dokumentumba az egyeztetési eljárásra és a megsemmisítésre vonatkozó szabályok. Ilyen eljárásra kiemelt politikai kérdésekben utasíthatta volna a felsőbb pártszervezet az alsóbbat. Az utóbbi szervezet döntését semmisíthette volna meg a felsőbb pártszervezet.

A tagfelvételi eljárás úgy alakul át, hogy a pártba való belépéshez két ajánló kell. Az alapszabály szerint a helyi szervezet mérlegelhetné az új tag belépését, elutasító döntés esetén a tagjelölt a területi etikai egyeztető bizottsághoz fordulhatna, és a testület új eljárás lefolytatására is utasíthatja a helyi szervezetet.

Az alapszabály nevesíti, hogy az MSZP társult ifjúsági szervezete a Fiatal Baloldal.

Gyurcsány távozásával zsarolta a pártot

Gyurcsány Ferenc kijelentette: csak akkor vállalja a szocialista párt vezetését, ha a küldöttek 75 százaléka biztosítja őt és kormányát támogatásáról. "A személyemről szóló szavazást tekintsétek a politikánkról szóló bizalmi szavazásnak. Csak akkor kívánok az MSZP elnöke és miniszterelnök lenni, ha a szavazatok legalább hetvenöt százalékát megkapom" - mondta Gyurcsány Ferenc a szocialista párt szombati budapesti kongresszusán. Érdekesség, hogy a kormányfő a híres őszödi beszédben is azzal fenyegetőzött már, hogy lemond a miniszterelnökségről, ha nem érzi a párt támogatását.

A pártelnökségre aspiráló kormányfő a kongresszuson a jövővel kapcsolatban úgy fogalmazott: szemben áll egymással a nemzeti Magyarország és a modernizációs, polgári Magyarország képe, amelyek között egyenlőtlen a politikai küzdelem. Ezt azzal indokolta, hogy míg az előbbi mindig tud még radikálisabb lenni, és bármennyit emelhet a téten, a modernizációs progresszív politika a másik oldalon ezt nem tudja megtenni. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor bírálta Kovács László 2000-ben elkezdett politikai irányvonalát is.

A kormányfő azt követelte, hogy azok, akik saját magukat meg akarják mutatni, és újságcikkekben bírálják a kormányzat munkáját, álljanak a kongresszus elé. Szili Katalin a Népszavában saját tézisekkel állt elő, kritizálta a párt irányvonalát, és a kormány reformjait.



Az MSZP a megoldás kulcsa

Gyurcsány leszögezte: a kialakult helyzetre az MSZP politikája a megoldás, akkor is, ha ez rövid távon kínkeserves, az illúziók elveszítésével jár, és sokakat elbizonytalanít. Gyurcsány csak abban az esetben kíván pártelnök és miniszterelnök lenni, ha az MSZP szombati budapesti kongresszusán megkapja a szavazatok hetvenöt százalékát.

Felmentették a Lamperth-beszédet kiszivárogtatót

Az MSZP-kongresszusa megsemmisítette a párt etikai bizottságának döntését, és nem zárta ki az MSZP-ből Sipos Józsefet.

Az MSZP országos etikai bizottsága októberben döntött úgy, hogy kizárja a pártból Sipost, a kongresszus most ezt a döntést változtatta meg. Az MSZP társadalompolitikai tagozatának akkori vezetőjének segítségével jutott be 2006. október 7-én az MSZP országos választmányának zárt ülésére a rádió munkatársa.

Horn szerint nem a kormány miatt van bajban a párt

Horn Gyula szerint a miniszterelnök "nagy mestere a politikának", de nem viszi túlzásba a közösségi munkát, kevés közösségi feladatot vállal. "Piszok nagy bajban vagyunk" - mondta az MSZP helyzetéről a kongresszuson a volt miniszterelnök, aki cselekvésre szólította fel a teljes párttagságot. Véleménye szerint a szocialisták nehéz helyzetét nem a kormányzat tevékenysége okozta, hanem a párt elbizonytalanodása.

Horn Gyula hiányolta a nagy lakossági rendezvényeket és akciókat. Szerinte ezeket mielőbb be kell indítania a pártnak, például országjárás formájában, ezzel jobban bevonva az embereket a döntések előkészítésébe. "Nem lehet elfogadni, hogy az emberek nagy része (...) csak azt tapasztalja, hogy minden rosszul megy" - szögezte le a volt kormányfő. Bírálta azt is, hogy folyamatosan csökken az MSZP népszerűsége.


Horn nem érti

Horn Gyula értetlenségét fejezte ki a miniszterelnök azon kijelentése miatt, hogy csak akkor lesz pártelnök, ha a küldöttek legalább 75 százaléka rá szavaz. Horn Gyula erre azt mondta: a miniszterelnök eddig is minden támogatást megkapott, olyan pedig sehol nincs, hogy a reformok ekkora támogatást kapjanak. Azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy fejezzék be a Kádár-rendszerrel kapcsolatos megnyilvánulásokat, mert nem kellenek "újabb frontok".

Veres szerint kellenek a reformok

Aki ma a reformok ellen beszél, az a haladás ellen érvel - mondta felszólalásában Veres János pénzügyminiszter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttcsoport vezetője a kongresszuson.

Véleménye szerint a strukturális reformokhoz sok erő, energia és politikai támogatás kell, amelyet eddig a parlamenti frakció és a párt is alapvetően megadott a kormányzatnak. Ha a reformokat elfogadták a befektetők, az elemzők és az Európai Unió, s szerinte az EU pénzügyminiszteri tanácsa is elfogadja kedden a konvergencia-programot, akkor bátran ki kell állni az intézkedések mellett – fogalmazott. A reformoknak meglesz a politikai hozadéka is a választók szavazataiban - hangoztatta a politikus.

Vitányi: "zsákutcás" a magyar fejlődés

Vitányi Iván arról beszélt, hogy Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz még nem fejeződött be. Formailag EU-tagok vagyunk, de nem jutottunk el az ő szintjükig - közölte. Az eddigi kormányok nem éltek azzal a kitörési lehetőséggel, amely Írország, Ausztria és Finnország esetében működött, mert mindig találtak mentséget a reformok elhalasztására.

Ennek oka a "zsákutcás" magyar fejlődés, amelynek eltorzult lelki alkat a következménye. Ezzel még nem tudtunk szembenézni - vélekedett a politikus, majd hozzátette, évszázadokon keresztül felettünk és rólunk döntöttek, így mindig maradtak a mellékutak, az álmegoldások és a hazugságok.

Idegek harca Hevesben

Sós Tamás, a Heves megyei közgyűlés elnöke a testület pénteki   megalakulásáról is szólt felszólalásában. A neheze csak most kezdődik, készülünk az idegek harcára - közölte. Csapatjátéknak nevezte, hogy végül megalakult a közgyűlés. Kritikaként megfogalmazta, hogy túl sok a rögtönzés az MSZP politikájában.

Utolsóként Verestóy Attila, az RMDSZ frakcióvezetője szólalt fel röviden, a politikai vita vasárnap délelőtt folytatódik.