Ady Endre
(életmű)
I. Élete:
- Született: 1877. Érdmindszent
- Apja: Ady Lőrinc „hétszilvafás” nemes, paraszti sorban
- Anyja: papok, tanítók leszármazottjaŕ a családban a paraszti életforma ellenére élt az előkelő nemesi származás öntudata
- 1888 - 96: nagykárolyi piarista gimnázium tanulója (Zilahon fejezi be középiskolai tanulmányait)
- 1896: debreceni Jogakadémiára kerülŕ különböző debreceni lapoknál dolgozik
- 1900-1903: újságíró Nagyváradon
szerelmi viszony egy orfeumi táncosnővel ŕ szifilisz
Itt ismerkedik meg a Párizsban élő Diósy Ödönné Brüll Adéllal (Léda), aki azzal a szándékkal jön haza, hogy kiemelje Adyt a vidéki város szűk lehetőségei közül.
- 1904: Párizsban tudósító (1911- ig összesen hétszer járt ott)
- 1905: vissza Pestre ŕ Budapesti Napló munkatársa
- 1912: Elbocsátó szép üzenet ŕ szakítás Lédával
- 1911-tól levelezés Boncza Bertával (Csinszka)
- 1915: feleségül veszi Csinszkát ŕ Csucsán laknak
- 1917: az öreg Boncza halála után Budapestre költöznek, Ady súlyos beteg
- 1919: meghal
II. Szimbolizmusa:
Ř Ady Endre tematikus-motivikus költő. Életművében bizonyos témakörök mindvégig jelen vannak (magyarság versek, létharc versek, ars poetica érvényű költemények), más motívumok (kuruc versek, látomásszerű tájversek, a pénz motívuma) csak meghatározott korszakokban bukkannak föl.
Ř Ady önmagát szimbolista költőnek tartotta, a kortársak szerint is ez a stílusirányzat jellemzi leginkább művészetét. A szimbolizmust jelzi verseiben a sajátos és egyéni jelképrendszer, a magánmitológia, a sejtelmesség.
Ř Költészetének jellemzésére pontosabb a szecessziós-szimbolista látásmód megnevezés. Ady életérzésének összetevői (a fölfokozott én-kultusz, az otthontalanság, az elvágyódás, a halál-problematika, a szerelemfelfogás), korai verseinek színvilága és díszletezése a szecessziót idézik.
Ř Oka: egészre való törekvés, részóegész
Ř Titokszerűség, saját motívumrendszer (kuruc, Dózsa, kincs, Messiás, Úr, Gangesz, Hold, Nap, fehér, fekete, piros, arany, Minden, Titok, Idő, Halál, Egész, Béke, Sors)
Ř Morfium-álmok
Ř Kocsiút az éjszakába: ("Minden Egész eltörött": részóegész, MindenóSemmi)
Ř Hunn, új legenda: "A tolakodó Gráciát ellöktem / Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem/ A Minden kellett s megillet a Semmisem".
III. Szerelmi lírája:
v Léda-szerelem (1903-1912) avagy A „VÁRLAK, KÍVÁNLAK” ÉS „ŰZLEK GYŰLÖLLEK” PARADOXONA (Örök harc és nász, 1906.)
„Realitása nincs ennek a szerelemnek, de van hitelessége. Nagyító alatt látunk minden érzést.”(Schöpfin Aladár)
{ 1903-ban találkozik a nála 5 évvel idősebb, zsidó férjes asszonnyal
{ Diósy Ödön - Léda férje - tud kapcsolatukról, ennek ellenére jó kapcsolatban van Adyval
{ kapcsolatukat jellemzi: „Így lett Léda Ady számára egyszerre üdvösség és kín, öröm és gyötrelem. Szerelmükbe a hiányérzet fészkelte be magát, állandó kísérője lett a hiábavalóság tudata és a halálhangulat.” (Mohácsy Károly)
{ Folyamatos harc, hatalmas szenvedély ŕ állandóan a szeretet és gyűlölet határán: „Mikor legtüzesebb az ajkam, / akkor fagyjon meg a tied”
{ Egyszerre menekülés Lédához és el tőle (távolság- közelség) – „Elhagylak, mert nagyon kívánlak”; „Meg akarlak tartani téged, / ezért választom őrödül / a megszépítő messzeséget.” (Meg akarlak tartani, 1904)
{ Nemek végzetszerű küzdelmeŕdiszharmónia örömófájdalom; hódolatógyűlölet; nyers, vad érzékiség; önistenítés; pusztító indulat, egymásra találás; fékteleny testiségóteljes tisztaság, vágy
{ Ady szembeszáll a konvenciákkal, így döbbenetet vált ki
{ Új versek (1906) ŕ Léda asszony zsoltárai című ciklus, így vallásos műfajjal jellemzi saját verseit (Léda zsidó volt!)
{ az érzékiség megjelenítése, a szerelem testi vonatkozásainak megjelenítése;
{ a házasságtörő kapcsolat nyílt vállalása;
{ a szerelem ambivalenciájának (ellentmondásosság) megjelenítése.
{ A vár fehér asszonya, Héjanász az avaron, Meg akarlak tartani, Lédával a bálban, Elbocsátó szép üzenet
{ Héjanász az avaron (1905):
ü Nyugtalanságot, örökös fájdalmat és céltalanságot tükröz
ü Eddig a szerelmespár turbékoló gerlepár, most ragadozó héjamadarakŕharc, csata, kínzás
ü Nyárŕősz, boldogságŕboldogtalanság, ifjúságŕöregség, életŕhalál
ü Minden szerelem sorsát mutatja „új rablói vannak a nyárnak,/csattognak az új héjaszárnyak”
ü Személyes hang, E/1 személyű igealakok
ü Diszharmónia: verselés, kellemetlen hangzású hangutánzó szavak (vijjog, sír, csattog) Ellentétes szóalak: csókos-ütközet
ü Örökös mozgás: kergetőz, útra kel, száll, űzve száll, megy
ü Megállás: lehullás az őszi avarra = halál, pusztulás
{ Lédával a bálban (1907):
ü Ifjúság és szerelem elmúlása
ü Kétféle szerelem ellentéte
ü 1: „víg terem” , harmónia, a szerelemnek még örülni tudó, gyanútlan mátkapárjai
ü 2:táncoló halálarcú szerelmesek, halál, boldogtalanság
ü forró örömßŕtéli hideg szél
ü boldogságßŕfeketeség, szomorúság fekete = szimbólum
ü balladisztikus hangulat, szerelem tragikussága
ü nincs megváltás
{ Elbocsátó szép üzenet (1912):
ü Végleges szakítás, kegyetlen vers
ü "általam vagy, mert meg én láttalak"
v Csinszka-szerelem (1914-1919)
{ Csinszkában minden nőt megtalált
{ A halottak élén című kötet Vallomás a szerelemről című ciklus
{ Csendes összetartozás az örökös harc után, meghittebb, visszafogottabb szerelem
{ Csinszka, szerelem = menedék, rév, kikötő a világban, a világgal szemben, oltalom, társ, idill
{ Egyszerűbb, egyneműbb, szelídebb líravilág
{ Megjelenik a letisztult, népdalokat idéző, elégikus hangoltságú műforma
{ Vallomás a szerelemről, Cifra szűrömmel betakarva, Nézz Drágám kincseimre, Őrizem a szemed
{ Belefárad a Lédával folyó örökös harcba, Csinszkában találja meg a megnyugvást
{ Cifra szűrömmel betakarva (1915)
ü Népdalt idéz
ü Szerelmi harmónia, egymásratalálás boldogságaßŕaz ember nem lehet boldog
{ Nézz Drágám kincseimre (1917):
ü Csinszka szerepének felnagyítása, csak ő miatta él
ü Hiány és nincs számbavétele
{ Őrizem a szemed (1916)
ü Öregedő férfi szerelmi vallomása
ü Nem szerelmi szenvedély, hanem a társra találás vigasza, a háború közepette védő, óv otthon békéje
ü Hazaérkezés, otthonra találás
ü Kétséget kifejező szavak: rettenet, riadtan, nem tudom
ü Bizonytalanság oka: elmúlás közelsége, ellenséges világ, háború
IV. Ady a szerelemről
„Nekem a szerelem nem volt ily ajándék,
Lovagi birkózás, tréfa, koplya-játék,
De volt ravatalos, halálos-víg torna,
Játék a halállal, titkos élet-forma.” (A szerelem eposzából)
V. Memoriterek:
AJÁNLOM AZ OLDALT
