|
Babits: Jónás könyve
2008.11.17. 15:05
Babits: Jónás könyve
· Babits Mihály
Adyval ellentétes világkép(nyugodtabb mint Ady)
filozófusnak készült—magyar és latin tanár
egyetemi tanár
nem mindig értett egyet az adott politikával
„Prohteuszként változok és elolmlok.”ŕ folytonos változás, bár élete eseménytelen: „tudat kaland”
Protheusz: nem akart jósolni mindig más alakban szökött meg
Cigány a siralomházban: saját költészetét „korszakolja”
1. ízelt bogár -tárgyias líra
2. trombita hang -én-líra
3. könny- én-tárgyias líra
· Keletkezési körülmények:
30-as évek: Babits próféta szerep
1938 szeptemberi számában jelent meg
Mit tehet a költő ha a világot erkölcsileg romlottnak látja?
élete utolsó nagy műve
Ř prófétai sors: „vétkesek közt cinkos aki néma”
személyes kapcsolat: gégeműtéte után nem tudott beszélni, mégis alkotni, harcolni vágyott
fasizmus és dogmatizmus ellen szól
· Műfaj:
4részes elbeszélő költemény, epikus mű lírai elemekkel
példázat-parabola
parafrázis: a Bibliai Jónás történet alapszövegére épült, de módosítja
gyakran keveredik a pátoszi, emelkedett hangnem az egyszerű, hétköznapi nyelvvel
· Szerkezet:
1. Jónás megkapja a parancsot Istentől de nem akarja teljesíteni
2. Jónást megbünteti Isten----cethal
A cethal gyomrában bűnhődik, megtisztul és felveszi a prófétai szerepet.
3. Jónás teljesíti küldetését, prédikál
4. részletezi, hogy miért nem pusztult el Ninive
„a szó a tiéd, a fegyver az enyém
Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.”
„tökpéldázat”: csak élvezte a lehetőségeket de nem tett értük semmit
· Cím:
utal a Bibliára--- Ószövetség: Prófétai könyvek
Jónás élő alak volt: Kr.e. 8. század
eredetileg Jónás próféta könyve
Babits tudatosan változtatta meg
nem a prófétát hanem az embert emeli ki
· Babitsi és Bibliai Jónás különbsége
*Babits Jónása erősen lefelé stilizált alak
groteszk, komikus elemekkel
koszos, alultáplált
Bibliai Jónás „prófétább próféta” hamarabb belátja sorsát
*hajóbeli események:
Bibliai Jónás rögtön tudja, hogy ő okozta a bajt és kéri, hogy dobják a tengerbe míg Babits Jónása menekül, erőszakkal vetik a tengerbe.
*Babits Jónása Ninivében inkább fenyegetőzik mint prédikál és nem is nagyon hallgatnak rá.
· Hallgatás kétféle funkciója:
1. ha nem szólsz=ugyanolyan bűn
2. befogadás, megértés(dac)
· Jónás és Úr közti kapcsolat:
- Jónás nem imádkozik Istenhez, hanem vonyít, káromkodik
- irónia, önirónia
- kölcsönös szenvedés mint Jónás és a cethal között: Jónás szenvedett a cethal gyomrában és a cethal is szenvedett Jónástól, ugyanígy Jónás Istentől Isten Jónástól
- erkölcsi állásfoglalás: Jónás nem hiszi többé, hogy az Igazság az egyetlen fegyver, de túlságosan hiszi, hogy amit ő elvetemültnek tart, annak pusztulnia kell
· A műben megjelenő komikum:
- Jónás rühelli a prófétaszerepet
- büdösnek nevezi Jónást
- az Úr teremtő funkciója már csak egy cethal és egy kis féreg
- a komikum összefügg a nyers realizmussal
· sokszor régies szavak- Károlyi féle Biblia fordítása
archaizáló nyelv
· rímek: - van egyszerű, gyermeteg
- sok bravúros rím
- és sok az áthajlás is
- látszatra hanyag verselésŕ bravúros nyelvi játék
· Babits erős önbírálata
Lukács György: „Babits önmaga fölött tart ítéletet.”
Saját magában fedezett fel hibákat, melyeket legyőzött
Jónás- önjellemkép, önábrázolás
Babitsnál eljutni a prófétai magatartásig nehéz feladat volt. Amíg az én kultusztól eljutott ideáig felismerte és legyőzte hibáit, hiúságát, gyávaságát.
· Jónás imája(1939)
közvetlen líraiság
Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög.
2nagy mondatból áll:
1. hatsoros egység
régi szavak hűtlenségéről panaszkodik
ezt egész életén át magával hordozta
2. egy lélegzetvételnyi hatalmas versmondat
bizakodást szólaltatja meg
áradásszerűen ömlenek a sorok
közeli haláltudat is sürgeti
már nem rest bátran követi Isten parancsait, sugalmazásait ameddig csak teheti
|